Magasabb végzettséget igényel a tudásalapú gazdaság

Lassan éri csak el a gazdasági válság előtti lendületét a foglalkoztatás növekedése Európában, így a munkahelyek száma is csak 2020-ra érheti el a 2008-as, 235 milliós szintet

- mondta el Aviana Bulgarelli, az Európai Felnőttképzési Központ igazgatója egy február 15-ei konferencián, Brüsszelben. Az igazgató figyelmeztet, hogy a következő tíz évben keletkező állások egyre magasabb képzettséget igényelnek majd, Európának pedig mindent meg kell tennie, hogy a munkaerő alkalmazkodni tudjon ezekehez - írja a Népszabadság.

Aviana Bulgarelli a Brüsszelben tartott konferencián számolt be az Európai Bizottság által felkért tizenkét oktatási szakember - aminek Halász Gábor, az Eötvös Loránd Tudományegyetem professzora is tagja - által elkészített tanulmány oktatási vonatkozásait érintő előrejelzéseiről. A tanulmányból kiderül, hogy az elkövetkező években az állásadók az egyre magasabb képzettségű munkaerőt keresik majd. Az Európai Felnőttképzési Központ igazgatója megjegyezte, hogy ezzel párhuzamosan az álláskínálat szerkezete is átalakul, a tudásalapú gazdaság térnyerésével együtt. Elmondta, hogy várhatóan 2020-ra a magas képzettséget igénylő munkahelyek aránya 29 százalékról 35-re növekedhet, míg az alacsony szinttel megelégedő állások aránya 20-ról 15 százalékra esik majd. Ugyanakkor a középfokú végzettséggel rendelkezők helyzete nem változik, ők az állások ötven százalékára pályázhatnak továbbra is.
Az Európai Bizottság által rendezett konferencián ismertették a tanulmányt kiegészítő Cedefop-elemzést is, amely megemlíti: Kína, India, Brazília és Oroszország is azon van, hogy polgáraik alkalmasak legyenek a jövőben létrejövő és magasabb képzettséget igénylő állások betöltésére.
A bizottság által felkért 12 fős csoport arra is felhívta a figyelmet, hogy minden harmadik munkaképes európainak 40 százalékkal kevesebb az esélye az elhelyezkedésre azért, mert túl alacsony a képzettsége. Ezzel szemben a magas képzettségű munkavállalók foglalkoztatási aránya 84, de még a középfokú képzettségűeké is 70 százalékos. Ezek alapján az oktatási szakemberek arra a következtésre jutottak, hogy a mindenki számára megfelelő képzettséget nyújtó oktatási rendszerek akár tíz százalékkal növelhetik a nemzeti összterméket.
A dokumentumban leszögezik, hogy a jövőben Európa nem versenghet a költségek és az árak leszorításában a feltörekvő térségekkel. Vagyis magas minőségű, innovatív termékekkel és szolgáltatásokkal kell megjelenniük. Ez pedig csak úgy valósítható meg, ha az embereket sikerül ösztönözni a továbbképzések vállalására, vagyis sikerül jobban összehangolni az oktatást és szakképzést a munkaköri feladatok változásaival. Így előre jelezhetővé válna, hogy a jövőben milyen készségekre lesz szükség egy állás betöltéséhez, vagy megtartásához. Az oktatási szakemberek ajánlásai között szerepel az a korábbi ötlet, amivel az előző amerikai kormányzat is próbálkozott Bush elnöksége alatt. Az oktatás és a munka világa közötti fal lebontásában ugyanis nagy szerepe lehetne a továbbképzési utalványok és számlák bevezetésének. Ez azt szolgálná, hogy a munkavállaló a rendelkezésre álló állami és magánpénzforrásokat felhalmozva fejlesztené készségeit a munkaerőpiac igényei szerint.
Forrás: Népszabadság
(www.edupress.hu)